2010. április 15., csütörtök

Level Dublinbol

Haho a tenger! Latom, mindenki itt van a blogon :)) Itt ejfel van, ekezetek nelkul, amugy iresen. Samu egy nagy gumimatracon alszik mar. Rengetegminden tortent, most sikerult ideulnom Gyunca gepehez, jelentest irni. Alabb, nehany keppel, roviden... Nagyon jo erzes, hogy van kinek beszamolni!

Ezeknek kellett belefernie a hatizsakomba. Mindenki megirhatja, szerinte mi minden folosleges. En kb ot korben szanaltam ki, es nagyon buszke voltam magamra. Mar-mar egyetemista feeling fogott el.


Ez itt a hatizsak. Vegul belefert minden!
 

Bucsuzas Sziszitol a repteren :(( De az egyhetes pecazas azert eletben fogja tartani...

Kepek a repulorol. Samu elbuvolve. Nagyon jo utastars, tenyleg, elmeny vele utazni. Harom es fel oras repuloutat lazan... Egy darabig az ablakhoz szogezve terdelt, aztan a biztonsagi ov csatolgatasa volt a program, majd felallt a szeken es megszemlelte a tobbi utasokat elottunk-mogottunk, aztan olvastunk, vegigettuk a felszolgalt szendvicseket es narancsleveket, nehany hazulrol hozott kekszet, setaltunk par hosszot a pilotafulke es a wc kozott stb.... A repteren Gyun vart minket, Samun latszott, nem erti, hogyan kerult oda...
g

Annak ellenere, hogy hazai ido szerint ejfelkor kerult agyba, Samu ebresztett ma reggel mindenkit Gyuncaeknal. Nagyon varta, hogy talalkozzon Elvinassal (mar lathatoan nem zavarta, hogy hogy kerultek ide), reggelire vegigprobalta mind a hatfele kukoricapelyhet. Amikor mindenki elment dolgozni es iskolaba, mi is utnak indultunk, csavarogni Dublinba es meglatogatni Andrew anyukajat, Theresat (elso dublini tartozkodasom alkalmaval, 2000-ben, 6 hetig naluk laktam). Itt Samu vigyorog az emeletes buszon, alabb pedig nem tul lelkesen domborit Re"za neni mellett, ahogy elkeresztelte Theresa-t. (Hazafele bevallotta: Anya, nem akartam, hogy beszelgess azzal a nenivel!) Valoszinuleg frusztralta, hogy valami olyan nyelven beszelunk, amibol egy szot sem ert, ki van rekesztve a tarsalgasbol. Ezert mindent megtett, hogy inkabb ra figyeljunk: kopkodott, felult az asztalra, majd megprobalta magyarul tulbeszelni a beszelgetesunket... Vegul leleptunk :)
Apropo, Theresa neni. Tunde - pontosan igy, ekezet nelkul mondja Tuce nevet - sokszor udvozol, es kuldott neked egy cd-t, amin az o korusuk enekel! Ugyanis csutortokonkent (milyen veletlen!) egy korusban enekel, ami csupa nyugdijasokbol all. Ujabban nemelyik enekuket tanccal is kiserik... Bemutatta, valami frenetikus... Amugy ez a nyugdijas neni kedden vizi aerobikra jar, szerdan nyugdijas klubba, csutortokon enek-tanc korusba, penteken a volt munkatarsaival jar ossze bulizni es inni (inni! el ne felejtsd! - mondta, amikor mondtam neki, hogy meg fogom irni a heti programjat a blogon), szombaton a baratnoivel jonnek ossze es jarjak be a varos valamelyik reszet, ahol meg nem jartak... meg vasarnap is volt valami program. A hetfo a pihenonap. Negy gyereket nevelt fel, a ferje 10 eve szivinfarktusban halt meg... de nem maganyos.

Delutan Gyuncaval talalkoztunk, vegigsetaltuk a Liffy folyo partjat, elmentunk Elvinasert a suliba, ahol a sracok jot fociztak az iskola kertjeben. Az utolso kep vacsora otthon, a leves gyumolcsturmix, a foetel turos csusza...


Hat az elso nap nagyjabol ez volt. Samu nagyon jokedvu, csupa energia, es nagyon boldog Elvinassal. Erdekes, ahogy Samu magyarul kerdez, Elvinas angolul valaszol. Valahogy ugy, ahogy a dalban: Jonapot sogor! Csonakot foltozok! Hat az oreg micsinal? Kilyukadt a feneke!

Este meg Andrew volt itt, felideztuk a hajdani dublini kalandokat, majd Gyunnal es Austejaval azt probaltak eldonteni, kinek van kevesebb meloja egy nap. Ugy tunt, hogy Andrew nyert, akinek ma egy darab ugyfele volt a telefonos ugyfelszolgalaton... Tizre beerek, foglalta ossze Andrew a napot, meg egy felorat reggelizem, aztan kezdem a munkat. Az fontos, hogy az ugyfelek egy jokedvu ugyfelszolgalattal beszelhessenek...


A szomoru hir az, hogy Tibor laba rosszabbul lett, emiatt valoszinuleg nem johet ki Orsival a keresztelore. Elkeserito, pedig nagyon gyorsan gyogyult, es mar biztosak voltunk benne, hogy minden rendben lesz...

Joejt mindenkinek, Samu a fiuknak egy funyiros traktort szeretett volna kuldeni, de mire elovettem a fenykepezogepet, a busz elkanyarodott... Varjuk az otthoni hireket! puszi, Cili, Samu

1 megjegyzés:

  1. Sziasztok Szigetlakócilisamu!

    Gondoltunk rátok, mikor felszálltatok a repcsivel. Pindivel épp a fürdőszobában voltunk, mikor mondtam neki, hogy épp most emelkedtek a magasba. Kicsit furcsán nézett, majd elmosolyodott, és azt mondta, akkor most biztos itt mentek nemsokára a házunk fölött...a mi légi útvonalunkon :)És biztos igaza is volt.
    Én meleg szívvel, elővettem a szekrényemből a kapucnis Inis Mor-os pulcsimat,belebújtam, majd kimentem és meglocsoltam a levenduláimat(...), amik az esőtől sajnos védve, nem kaptak a bőséges égi áldásból. Kaptak a tüce-áldásból:)
    Az Oroszlánsörény utcában nagyon komolyan érzékelhető volt a melegfront hatása csütörtökön... Vagyis mindenki dinka volt...
    hát, ezt nem is akarom itt részletezni, pedig lenne mit...
    Jött az esti feloldozás a kórus! A front kicsit itt is érzékelhető volt, bár itt szerencsére nem a dinkaságban jelentkezett, csak a tisztán éneklésben.

    Nagyon jó olvasni a beszámolótokat! A pakkod eszméletlen...vihettetek volna egy tevét is.
    Ha jól emlékszem, ma már a szigeten alszotok. Megbeszélhetnénk majd egyik napra egy égboltnéző találkozót. Puszi nektek, és a köveknek, a levegőnek, hajóknak, hullámoknak!
    Pindifiúk és Tücelány

    VálaszTörlés