Pindifiuk nagyon csendben vannak, mi a helyzet?
Itt hetkoznap lett, azaz mindenki teszi a dolgat. Mi hol ebbe, hol abba segitunk be, vagy akadalyozzuk. A mi dolgunk a boltba jaras, biciklivel vagy babakocsival. Ma salatat es spenotot ultettunk, kis palantakrol. Samu locsolt, slaggal, amivel az agyasok utan meglocsolta Rabii-t, a marokkoi fiut, majd engem is. Mosunk, teregetunk, fozunk. De foleg nagyokat setalunk, mert - lekopogom - amiota itt vagyunk, egyetlen nap sem volt rossz ido. Hetagra sut a nap, kek az eg... ha arra gondolok, hogy a hamu elott is eppen hogy berepultunk ide, mielott lezarultak az egi folyosok... eddig velunk van a szerencse. Samu kagylokat kuld a fiuknak, az egyik kepen mutatja a tenyeren, bar nemigen latszik. A sajtot megettuk az uvegtanyerrol, uzenem Siminek. Samunak majd elmondom, hogy "a baratja" nagyon aggodik erte otthon. De azert valahogy biztos hazajutunk majd.
Tegnap gyonyoru napunk volt. Delutan Daraek hazaban jatszottunk, Samu jatszott, en Tess-szel beszelgettem. Arrol meselt, hogy a gyerekeik nem jarnak iskolaba, otthon tanitja oket. Alapvetoen azt mondta el, hogy nem kell tanitani oket, mert kivancsiak. Nehol kell segiteni abban, hogy mit olvassanak, mi kovetkezik, de amugy onalloak. Minden delelott van egy ir nyelv orajuk, egy matek es egy angol, utana pedig onallo munka 1-2 oran at, ami fakultativ. Macha tortenelmet, Searney foldrajzot tanul, Tuan zenet.
Aztan Samu kolcsonkerte Anu kicsi gitarjat, beleult a babakocsiba, es egy husz percet improzott, enekelt es pongetett, kifejezetten szepen. Aztan setalni mentunk, oda is magaval hozta, felmaszott a szent forrasnal pontosan arra a sziklara, ahol Tess enekelt vasarnap a szertartason, es eloadott egy rovidke musort a szelnek es a tengernek.
Sokat gyalogol, amit egyebkent nem tul lelkesen tesz otthon. Azt hiszem, sokkal tobb minosegi idot toltok vele, mint otthon, amikor folyton csinalok valamit, csong a telefon, zajlik az elet. Itt meg... nagy nyugi, sok seta, sok meseolvasas, es folyton valami erdekes tortenik, valaki valami erdekeset csinal.
A ket fiu vegtelenul kedves, udvarias vele, es velem. Ma reggeli kozben megkertem AbdulHA-t, hogy reggeli utan rakja fol a gyerekulest nekunk a bicajra. Erre mindketten azonnal felpattantak es nekilattak osszeszerelni, felpumpalni, ulest igazitani. A piritosuk pedig szenne egett...
Mindketten nepes arab csaladbol jonnek, ennek megfeleloen hangosak es vidamak, es ertenek a gyerekekhez.
Egy "lakosztallyal" beljebb koltoztunk, amikor a hetvegi vendegek elmentek. Ez sokkal nyugodtabb, csendesebb, tok jo.
Alabb kepek a kagyloszedesrol, setakrol, Tuce valahai hazikojarol (a tuja mogott), a lanyokrol a trambulinon, AbdulHA kenyeret sut, Samu gitarozik a babakocsiban es a sziklan, kavicsszedes a tengerparton, Samu es Hilal olvasnak a tuz mellett. Az utolso kepen Samu belemaszott Dara utanfutojaba, es "elutazott" haza Apahoz, aztan pedig Fehervarra Mamahoz, Papahoz.
sok puszi, Cili
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése