Üdvözlet az Áfonya közből! Viszonylag ritkán sikerül összehoznunk ezt a családi beszámolót, így hát most is majdnem két évet ölel föl az alább felsorakoztatott nem kevés kép. (Figyelmeztetés: nem elég 5 perc a végignézésükhöz, bár igyekeztünk válogatni, de majd látható, hogy nem nagyon sikerült...)
Nagyon örülünk, ha valakinek kedve támad, ha nem is ilyen részletességgel, írni nekünk egy kicsit arról, hogy ővele mi van, és néhány képet is küld. Ide lehet: lord(pont)sziszi(kukac)gmail(pont)com
Jó nézegetést, boldog 2010-et!
Sziszi, Cili, Samu
Ez egy kedvenc nyári képünk még 2008-ból, a Balatonról. Aki fázik, ezt nézegesse.
A favourite summer picture of ours, from 2008, Balaton. When you feel cold, take a look at it.
Ezek a képek Sziszi 50. születésnapján készültek, 2008 decemberében. Igen, amiről a levelében is ír: Pusztazámorra kirándultunk, a Remeteség és a Kastély. Nemsokára hazaérünk, és megtalálja mind a 80 levelet... :-)
These pictures were made on Sziszi's 50th Birthday, in December 2008. As he told you in his letter we took a trip to a neighbouring village to an old Monastery and a Castle. Soon we would be heading home where he would find all the 80 letters, including yours.
2009, Újév napja. Ezen a deres januári reggelen a házunk mögötti domboldalra másztunk fel, megcsodáltuk a csipkebogyók törékeny ünnepi viseletét, felszárítottuk Samu ezévi első könnyeit, és hazafelé Vera szomszédasszony elkészítette a szokásos újévi családi képünket a kertjében.
2009, New Year's Day. We climbed the hill just behind our house on this cold January morning. We admired the fragile beauty of the rosehip, comforted Samu after sheding his first tears of the year, and on the way home our neighbour made our regular newyears-family-photo in her garden.
Sítúra, 2009, Ausztria. Az utóbbi néhány évben az alakult ki, hogy egy hüttét keresünk egy jó magas hegyen, és egy hétre barátokkal, 8-10-20-30-an belakjuk. Tavaly ezen a gyönyörű tájon voltunk, a ködös reggeli kép a szobánk ablakából készült. Samu is velünk van, csakúgy, mint a Mama (anyukám), és ők ketten gőzgombóccal, csúszkálással, tehenekkel, traktorokkal vészelték át a hetet.
S ez az utolsó kép, a kis és a nagy emberről, és a láthatatlan, a képről mégis sugárzó, mélységes kapcsolatról közöttük.
Skiing trip, Austria, 2009 January. In the last years we usually rented a hut (hütte) up on a mountain and inhabited it with a few - 8-10-20-30 - friends for a week. This beautiful landscape is that of last year's. Samu comes with us and so does my Mother, they get through the week with lots of gombóc (dumplings), cows and tractors.
And the last picture which for me reflects most the bond between father and son, so close.
Tél vége, Székesfehérvár. Minden csütörtökön kalandos utazásra indulunk Fehérvárra, kóruspróbára, és látogatóba a Mamáékhoz: kb. másfél órás buszút, egy átszállással. Samu már profi, öntudatos kis utazó, becsomagol a hátizsákjába enni-innivalót, mesekönyvet, bagolybábot. Szeretjük ezt a "rutint", az ablakon kinézegetést, az ismerős látnivalókat, lovakat, traktorokat, templomtornyokat. Székesfehérváron sok barátja van Samunak, és egyetlen unokatestvérével, Ákossal is ilyenkor találkozik. Mint látható, dúl a barátság.
End of winter, Székesfehérvár.
Elmélyülés - az az állapot, amit legjobban irigylünk a gyerekünktől... Legyen az gyurmázás, rajzolás, olvasás, kavicsdobálás a Dunába, így az igazi. Igyekszünk ebben (is) tanulni tőle.
Immersing deep in...
Két kép Sziszi céges elvonulásáról, ahova minket is magával vitt.
Sziszi company mtg.
Dani (nagy testvér) nálunk Anettel, aki nemcsak az ő, hanem Samu rajongásának is legfőbb személye. Ennél jobban Samu csak Anett két nyuszijáért, Szusziért és Gombiért rajong. (Vagy lehet, hogy ez összefügg?) Ez a kép egy közösen töltött húsvét vasárnap készült. A nyulak is itt voltak.
Easter with bunnies and heartfelt love.
Nyár a kertünkben, kicsi paradicsomunkban. Mindenki megtalálja itt a maga terepét: a madarak közt, a csigák és giliszták társaságában, vagy a veteményeskertben. Samu nagy társa ebben Sziszinek - az ablakon kinézve szoktam figyelni, ahogy az óriás, nyomában a törpével hol itt, hol ott bukkan fel a kertben. Jönnek, mennek, tesznek, vesznek. Szépek.
Summer in the garden.
Gatyába táncol, avagy ismerkedés a bugyival. Samu igen kreatív abban, hogyan is kell ezt a ruhadarabot hordani. Pucérkodni, azaz "puccozni", ahogy ő mondja, nagyon szeret.
Getting familiar with pants.
A hagyományos Bástya Kamarakórus-koncert jelzi, hogy elkezdődött a nyár. A Simonyi család három nőtagja, családilag az alt szólamban (Cili +jobbra kettő).
Summer begins with the concert.
Kisoroszi. Ez az idei nyár egyik legszebb napja volt. Bicikliztünk a Szentendrei-szigeten néhány más családdal. A sziget vége Kisoroszi, már a falucska maga is csodaszép. A szigetcsúcs azonban leírhatatlan... Belátni az egész Duna-kanyart, és a strand egyike a kevés nagyon lassan mélyülő, kavicsos Duna-partoknak. Samu nem tudott betelni vele, de mi sem.
Bike trip.
"Puccozás" a kertben, miközben anya rózsát metsz...
Naked...
Samu 2 éves. A torta természetesen mozdony, azaz vonat, mert mi más is lehetne. A vendégek pedig Gabi pót-nagymama, aki Samu rendszeres és fő játszótársa, és Anett, akivel, mint már volt róla szó, nagy a szerelem.
2 years old..
Egy nyár végi kirándulás a Meszes-hegyre. A szomszédos Perbál faluból indultunk felfele, erre a már-már gombóc-szerű hegyre (olyan kopasz és olyan meredek az oldala).
Up the Meszes hill.
A motor, ami szinte testrész. A játszótérre robogunk. Ez a kép az egyik kedvencünk, olyan gyönyörű ez a gyerek...
Beautiful.
Berlinbe indulóban, Ferihegyen. A repülőgépünk késett, így Samunak alkalma nyílt körülbelül 39 gép felszállását megcsodálni. A vége felé már egész magától értetődőnek találta a dolgot.
Szeptember elején egy hetet töltöttünk Berlinben. Miközben Sziszi konferencián üldögélt, Samuval a várost jártuk. Egy nagyon sokszínű, önkifejező, mozgalmas város, én nagyon szeretem. Este hajóval mentünk végig a Spree folyón. 11 felé a kapitány megállt egy kikötőnél a kedvünkért, hogy az alvó Samuval hazamehessünk.
Másnap elvittük Sziszi munkatársait (kb. 10 fő) megtekinteni a Reichstag-ot, ahol tekintettel Samura nem kellett végigállni a kb. 2 órás sort. Minden nagybácsi és nagynéni eljött, magyaráztuk a biztonságiaknak, de úgy tűnt, csöppet sincsenek meglepve.
Ezen az estén is kirúgtunk a hámból, éjfél fele Samu kicsit kábán, de lenyűgözve figyeli a szökőkút játékát a Sony színváltós sátorteteje alatt.
Sírás és nevetés, napsütés és eső - minden volt.
Apa és fia. Egy séta története képekben.
Hogy, hogy nem, még Mamával is "összefutottunk" Berlinben ezen a héten (ő a Papát kísérte egy konferenciára :-))). Esti mese a szállásunkon.
Berlin
Madárgyűrűzés a Telki erdőben. Ezt a cinkét itt Petinek nevezték el a gyerekek.
Birdwatching in the Telki woods.
A vackorfánk alatt. Először összegereblyézni, aztán széthajigálni... A sorrend abszolút logikus.
Autumn day 
A művészi előadásmód minden csínja-bínja, beleértve a pózolást is, a vérében van.
Musician 
Néhány kép a Simonyi családról, ez itt 2008. november, Soponya.
Családi focizás Vonyarcvashegyen, 2008 nyarán.
Ap és Any karácsonykor.
Simonyi dédi nálunk, Telkiben. Dédpapa sajnos tavaly meghalt.
Hajba dédivel Szfehérváron. Ő éppen két hét múlva (2010.febr.) tölti be a 90-et.
Születésnapi torta Ákosnak.
Vonatszenvedély. A fönti kép a Közlekedési Múzeumban készült, amit Samu annyira szeret, hogy már a nevét is el tudja mondani. Rendkívül értékelte (és mi is) a magasított kicsi ülést a berlini vonaton. Hogy lehet, hogy itt eszébe jut valakinek, hogy egy kisgyerek csak így lát ki az ablakon...?
A felüljárónál pedig min. félórát állunk...
Passion for trains.
Cili könyvbemutatója - egy verseskötet illusztrációi, Molnár Krisztina Rita: Különlét c. kötetéhez (Pont Kiadó).
Cili néhány képe, a többi itt: www.felleg.blogspot.com
Cilipics.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése