Hírek Iszkáról

Sziasztok!

Butykával és Simivel végignéztük az összes képet, amit eddig küldtetek. Amióta Simi tudja, hogy repülővel mentetek és hallott a porfelhőről is, amik miatt a repülők nem közlekednek, nagyon aggódik Samuért, hogy hogyan fog hazajönni. Napjában többször kérdezi, s én mindig mondom, hogy még nem akartok jönni, de látom, hogy nem nyugodott meg igazán. Azóta Samu állandó jelzője lett "az én barátom".

Jó kis koncertünk volt szombaton, tombolt a közönség, amit nagyon élveztünk, ha sikerül csatolok két képet erről, de még nem jöttem rá, hogyan kell.

És minden virágzik itt is, be se jövünk a kertből nappal, tegnap a kiülő mellé sziklakertet építettünk Tomival. Ha elkészül, azt is elküldöm.

Nekem fáj nagyon a fogam, néhány nap fekvés és természetes kezelés után már antibiotikumot szedek és fájdalomcsillapítót folyamatosan. Remélem ez végre - és a napsütés - segíteni fog.

Végezetül Simi Samunak egy autót üzen, Cilinek egy nagy üvegtányért, amin sajt van, Butyka pedig már elaludt, úgyhogy ő majd legközelebb üzen.

Búbosok és cicák

Hétvégén kész lett a búbos kemencénk Rimócon, remélem hamarosan ti is láthatjátok élőben is. Nálunk is éled a természet, rengeteg tulipánunk van, és csodálattal nézem, hogy a tavalyi virágok idén is kibújnak.

Béláéknak a szomszédban kiscicái születtek, egyet lehet, hogy mi is veszünk belőle. Mindenesetre lefényképeztem az egyik bátor kiscicát, most 4 hetes. A faluban egyébként minden férfit Bélának hívnak, amikor éltesebb korba érnek, akkorra a Bélák Bercivé keresztelődnek valami furcsaság folytán, aminek okára még nem sikerült rájönnünk.

Cilikém! AbdulHA az én emberem! Ugyanezt a diétát tartjuk mi is, mondtam is este Tibornak, hogy mi is kiírjuk a konyhaszekrényre, hogy mit nem! Bár lehet, hogy könnyebb lenne azt kiírni amit igen, és sokkal pozitívabb is! :))

zöldség igen

köles igen

szója igen

hajdina igen

csíra igen

grapefruit igen

élet igen

Fogok AbdulHA-tól tanulni, hogy így semmi nélkül hogy lehet süteményt sütni...

Tegnap beszéltem Gyunnal telefonon, minden szépen alakul, bár mindkettőnknek még elég tetemes a listája! :)

Vasarnap

Tegnap este AbdulHA (igy kell mondani) kuglofjanak enyhen egett szagara aludtunk el, de ma reggel kiderult, hogy a kuglof elegge rendben van... AbulHA amugy fiu. A kuglof kicsit arabos izu volt, nem tudom, mit rakhatott bele, de nagyon kulonleges volt. AbdulHA nem ehet semmilyen tejtermeket, tojast, hagymat, feher lisztet, meg meg egypar mas dolgot. A konyaszekrenyre ezek szep rendben ki vannak irva, hogy az aktualis konyhas figyelembe vegye. Igy:

No milk.
No eggs.
No butter.
No white flour.
No ...
NO LIFE!!!

Ma borus vasarnapra ebredtunk, de delre gyonyoruen kisutott a nap. Samuval elzarandokoltunk a boltba, reszben hogy legyen valami atmenet hagyomanyos fogyasztoi letunk es az itteni magasan spiritualis kozott, es vettunk pelenkat, mert amit hoztam, mar elfogyott. Kozben lovakkal, tehenekkel, kutyakkal ismerkedtunk. Utkozben megneztuk Tuce valahai rezidenciajat, ami pontosan ugyanugy all ott, ahogy akkor, 6 evvel (?) ezelott.

Tuce nagyon hianyzol, jo lenne egy csavargotars, nagyon.

Sziszi is nagyon hianyzik, Samu folyton pecazni szeretne, es ehhez en keves vagyok. Meg amugyis...

Delben "szertartas" volt, a szokasos vasarnapi, Tess enekelt, Dara meselt az Irorszagot sujto csapasok sorozatarol (gazdasagi, arviz, tobbhetes fagy, ami itt soha nincs, szexualis visszaelesekkel kapcsolatosan kirobbant botrany az ir egyhazban stb.). Szeteses van. Aztan hetszer korbejartuk a szent forrast, Samu kavicsokat dobalt bele.

Aztan Daraek harom lanyaval ugraltak a trambulinon, ami a kertben all. Bran, a kutya kovet minket mindenhova.

Most Samu alszik, a torok lany valami erdekeset sut, megyek kibicelni. Este elkuldom a kepeket is.

Mi hirek a Soreny utcaban, es mi hirek Iszkan? Hogy van Tibor, hogy van Bubu, es barki mas?

puszik C.

Level Inis Mor-rol, 1

Nem tudom, milyen hosszu lesz ez a level, mert a korulmenyek kisse zaklatottak. Samu alszik mar a padlason... egy lakosztalyban, amit fuggony valaszt el a tobbitol, es nagyjabol minden felhallatszik oda lentrol, s itt meg javaban megy a zsinatolas, onkentesek, vendegek, mosogatnak, dumalnak... Jo hangulatu. Ugyanakkor a "lakosztalyunk" bejarata (fuggonye) ot lepesre van a padlasfeljarotol, ami egy korlat nelkuli lepcso. Szoval ulok es fulelek, hogy idoben elkapjam, ha a keresesemre indul. Remelem, ezt majd jobban meg tudom oldani, mert igy nem sok minden kerul a blogra... :)

Amugy, ma megerkeztunk a szigetre, az Aran szigetcsoport legnagyobb szigetere, Inis Mor-ra. A terkepen Irorszag baloldalan, Galway varostol nem messze, a tengerben talalhato meg. Dublinbol indultunk reggel, vonattal 2,5 orat mentunk Galway-ig. Galway-ben setalgattunk harom orat, majd egy busszal elmentunk a tengerpartig (egy ora), ahonnan a komp atvitt a szigetre (45 perc). A magam reszerol hullafaradt voltam, mire megerkeztunk. Samurol ugyanezt nem lehetett elmondani, az este meg megismerkedett Dara egesz csaladjaval, gyerekeivel, valamint a hazban eppen jelenlevo 9 uj emberrel (onkentesek es vendegek). Faradhatatlanul baratkozott, este tizkor sikerult agyba juttatnom... Azt gondoltam volna, hogy a nyelv, az uj hely, az uj emberek jobban betesznek majd neki, de egyelore semmi...

A hazban ma este egy torok lany, Hilal, egy marokkoi fiu, Rabii, egy mintha szinten marokkoi fiu, Abdullah, egy cseh lany, egy magyar par Bori es Gergo, egy olasz lany, es egy amerikai no, Mary, aki 68 eves es woofer, azaz olyan onkentes, aki farmrol farmra jar a vilagban, es a kerteszkedesert cserebe szallast es ellatast kap. Szoval ok vannak most itt. Nagyon kedvesen fogadtak, jo hangulatu este volt, Hilal keszitette a vacsorat, ami nagyon kulonos elemekbol allt: mindenfele sult zoldseg, krumpli, rizs es egy kulonleges, fuszeres kenyer. Mindent osszevissza egyutt ettunk. Samu a kenyeret csipte leginkabb.

Daraek haza teljesen megvaltozott, megnott, majd lefotozom. Samu erkezes utan rogton a gyerekeket akarta latni, igy at is mentunk Daraek hazaba (ami ugyanazon a telken van, mint az onkenteseke, de kulon epulet), ahol a csalad epp vacsorazott. A gyerekek is teljesen megvaltoztak (hiaba, ot ev telt el, amiota itt voltunk utoljara), a legkisebb, Anu 6 eves, az ikrek talan tiz, es Tuan 13. Majd kepek is lesznek. Jot teaztunk, kozben Samu a teknosok, a zongora es a playmobil kozott ingazott.

Most jojjenek a kepek, gyorsan, itt sorbaallas van a gepert...

Az elsokon Samuval a tengerparton, meg tegnap, ez Gyunek lakasa kozeleben van. Aztan vonat, varakozas a buszra Galway-ben (Samu alszik), aztan hajo, mar latszik a sziget, s vegul a lakosztaly.

joejt!

Zsongó bongó tavasz az Áfonya-közben

Sam, ezt a békát este találtam. Ez egy kis kedves varangyos béka. Lehet, hogy egy elvarázsolt királylány?

Tulikám

Ha nem láttam volna, talán igaz sem volna.

Tulituli

Tulituli tulipán

Ilyen gyönyörű a szilva virágja!

Gyönyörű a szászszorszép szőnyeg!

Samu! Tudod mit néz a Kormi? A nagy kandúrt. Apa elzavarta! Siccccccccccccccc

Fürtös gyöngyike vagy gyöngyös fürtike?

Éledezik a diófa is.

Nem nagyon látszik, de virágpompában a díszkörte fa. És csak úgy zsong a méhektől. ZZZZssssooooonnnnggggg......

Samu! Idesüss, mennyi békapete! Mire hazajövünk, már lehet, hogy lesznek ebihalak.

Cseresznyevirág... sok-sok méhecske döngicsél rajta. Piros cseresznye lenne rajta bár!

Kis kertünkben jártam és ezt a sok csodát láttam....nektek!

Blogger lettem!

Mármintha van egyálatlán ilyen szó! Ha nincs mégjobb. Szóval életemben először írok ilyen helyre, nagyon fura érzés, és persze jó! Ahogy látom, képet is kell mindig feltenni, ezért megkértem a kolléganőmet, hogy fényképezzen le miközben írok ide nektek, hogy el tudjatok képzelni. Kezdem élvezni ezt a blogolást! :)

Ahogy Cili írta, az én keresztelős utazásom nem túl vidáman indul, tegnap Tiborral közölték a rehabilitációs intézetben, hogy már vagy 2-3 hete eltört a nagy lábujja, és ettől a már majdnem begyógyult sebe begyulladt megint. Szóval megint 4-6 hét szigorú fekvés... Így egyedül megyek. És az utazás szinte minden részletét módosítani kell. (Otthon róla is csinálok egy képet, hogy holnapra is jusson valami fényképes cucc. :) )

Tegnap még el voltam anyátlanodva, de ma már hálás vagyok azért, hogy nagyobb baj nem történt, megtudtuk, hogy mitől dagad és vörös a lába, és ha szépen kifekszi, akkor minden rendben lesz.

Gőzerővel készülök az utazásra, még nagyon sok dolgom van! :)